Kindle DX (DeluXe): PRC készítés házilag 11.rész - .prc9

2011. február 3., csütörtök

PRC készítés házilag 11.rész - .prc9 - Linkek és jegyzetek

2/03/2011 05:12:00 du. | Bejegyezte: S. Hercegfi | Bejegyzés szerkesztése

PRC készítés 9.

Linkek és jegyzetek

Van a mai szövegeknek egy olyan elemük, amely a számítógépek és főleg az Internet megjelenése előtt még vágyálom se lehetett. Az aktív hiperlink-ről beszélek, amely képes a szöveg egyes távoli részeit konkrétan összekötni. És amikor "távoli"-t említünk, akkor ezt szó szerint kell érteni, mivel az Internet korában a másik szövegrész akár a Föld túloldalán is lehet. A hiperlink olyan eszköz, amit a papírkönyvek világa csak halvány utánzatként képes megvalósítani névmutatókban, lábjegyzetekben vagy kereszthivatkozásokban. Mindegyikhez az olvasó aktív lapozgatása kell, nem beszélve a többkötetes munkák kereszthivatkozásairól, amikor is az adott kötetet még elő is kell túrni a könyvtár polcairól. Ezzel szemben a digitális változatban csak egy kattintásnyira van a plusz információ. Persze, csak akkor, ha a szöveg készítője veszi a fáradságot, hogy ezzel a hasznos eszközzel is segítse az olvasóját.

A mostani leírás tehát azzal foglalkozik, hogy miként is lehet egy száraz "betűről-betűre" szövegből egy aktív digitális változatot csinálni. Előre elárulom: ugyanúgy, ahogy egy weboldal esetében csinálnánk. Nem véletlen, hiszen végül is a Mobipocket PRC is HTML formátumra alapul, így a hiperlinkek megoldása is sokban megegyezik a webes technikákkal.

1. HTML alapok

A hiperlink két elemből áll. Egyrészt kell egy jelölés a szövegben azon a ponton, ahová a linkkel átugorhat az olvasó, másrészt kell maga az aktív szövegelem, amire kattintva végre tudja hajtani az "ugrást". Ez utóbbi aktív elem az <a...> tag-el hozható létre, ha az tartalmazza a célpont pontos címét egy "href" attribútumban. Így néz ki HTML kódban egy minimális, de működőképes link:

<a href="valami.html#link01">Ide kattints!</a>

Az "Ide kattints!" felirat a böngészőkben (vagy MP Readerben) megjelenített szövegben leggyakrabban kék aláhúzott formázást kap, jelezve, hogy linket tartalmaz. De mivel az <a...> ... </a> közé bármi rakható, így az alap szövegen kívül más HTML elem, például kép is működhet linkként. Persze még egy-két attribútummal meg lehet bolondítani a link-taget, de a mi gyakorlatunkban az ilyen extrák nem használatosak.

Érdekesebb a hiperlink második eleme, a szövegbeli jelölés. Ha valaki már vizsgált hiperlinkes DOC fájlból készült HTML kódot, akkor azt tapasztalhatta, hogy azokon a pontokon, ahová egy link mutat, egy

kódhoz hasonló bejegyzés található. Mivel ez semmi aktív elemet nem határoz meg, értelemszerűen vagy van a nyitó-záró elemek között valami, vagy nincs, a dolgon semmit nem változtat. A "name" attribútum értéke megad egy egyedi azonosítót, amit a böngészőprogramok (vagy a MP Reader) arra használnak, hogy a linkekre kattintáskor megtalálják ezt a célpontot a szövegben. És itt jön a csavar. Habár egy hiperlinkes DOC-ból készült HTML kódban a fenti <a name=...> jelöléseket találjuk, a HTML szabvány (és főleg az XHTML) nem köt minket az <a...> tag használatához! Bármely tag-ben elhelyezett bármely azonosító jelzésként működik, ha az "id" attribútumnak adjuk meg értékként. Azaz az induló példa <a href="valami.html#link01"> hiperlinkje nyugodtan mutathat bármilyen HTML tag azonosítójára:

<table id="link01"> ...

A hiperlink tökéletesen működik így is. Tehát a DOC konverzióból kapott <a name=...> jelölőket meghagyhatjuk, de ha kézzel kell a HTML linkelésébe belenyúlnunk, akkor nyugodtan írhatjuk az egyedi azonosítókat az adott szövegrész egyébként is ott lévő HTML tag-jébe.

A HTML szövegekbe "name" vagy "id" attribútumokkal bevitt egyedi azonosítókat háromféle módon használhatjuk az aktív elem "href" attribútumában.

- fájlnév és jelölő (href="valami.html#link01"), ez megegyezik a fenti példával, a linkre kattintva a böngészőprogram (vagy a mobi) a megadott fájl megnevezett azonosítójával jelölt pontjára ugrik. Látható, hogy az egyedi azonosító megadásakor egy #-jelet kell eléírni, hogy tényleg szövegbeli címként értelmezze a program a karaktersorozatot.

- csak jelölő (href="#link01"), ha elhagyod a fájlnevet, akkor az egyedi azonosítót a programok automatikusan az aktuális fájlra értelmezik. Ezzel a módszerrel lehet a linkekkel a fájlon belül ide-oda ugrálni.

- csak fájlnév (href="valami.html"), ha az egyedi azonosítót hagyod el, akkor értelemszerűen a programok a megadott fájl legelejére ugranak a link használatakor. A megadott fájlnév a szokott HTML konvenciókat követi. Ha csak a nevet és a kiterjesztést írod be, akkor a linket tartalmazó fájl mappájában próbálja a cím-fájlt a program megkeresni (a mobiban ez használatos!). Ha eléírod a teljes (vagy részleges) útvonalat is, akkor az így megadott mappában keresi a fájlt. Ha pedig internetcímmel együtt adod meg, akkor természetesen a világháló megfelelő pontjára fog a link mutatni (kerülendő!).

2. Linkek készítése Word-del

Ennyi HTML alapozás után érdemes végigvenni azt a módszert, ami használata során gyakorlatilag nem is találkozunk a fent részletezettekkel. Mivel a szöveget eleve Word-del készítjük fel, a hiperlinkek rendszerét is érdemes a szövegszerkesztővel beállítani. Majd a MP Creator konverziója automatikusan működőképes HTML kódra fordítja a linkeket.

A művelet első lépése, hogy azokra a pontokra, ahová az olvasót vezetni szeretnéd, a Beszúrás menü Könyvjelző... pontjával rakj ki egy könyvjelzőt, amelynek a párbeszédablakban adjál meg egy egyedi azonosítót:

Az azonosító csak betűvel kezdődhet, de ez nem jelenti azt, hogy szöveges fantázianeveket kell beírogatnod, szükség esetén jobb megoldás lehet az egységes jelzéstípus+sorszám.

Ha már léteznek a szövegben azok az azonosítók, ahová a linkekkel az olvasót irányítod, akkor elkészítheted magát az aktív hiperlinket is. Ehhez jelöld ki azt a szövegelemet, amire majd rá kell kattintani, ezután a Beszúrás menü Hiperhivatkozás... pontjával nyisd meg a párbeszédablakot:

Itt válaszd a "Dokumentum adott pontja" listát, ahol megtalálod a korábban berakosgatott könyvjelzőidet. Válaszd ki a linkhez tartozó könyvjelzőt, és egy OK megnyomásával a program el is készíti a működőképes hiperlinket a szöveg két pontja között.

3. Külső hivatkozások linkelése

Ha jobban megnézed a hiperhivatkozás párbeszédablakát a Word-ben, akkor megtalálhatod a "Létező fájl vagy weblap" módot is, amit korábban a tartalomjegyzékre mutató link készítésekor használtunk.

Amennyiben a feldolgozandó szöveged több fájlból áll, vagy külső képfájlokat kívánsz linkekkel hozzáfűzni a PRC-hez, akkor itt adhatod meg a fájlnevet, és a "Könyvjelző" gombra kattintva előkerülő listában az adott fájlon belüli könyvjelzőpozíciót.

A fájlon belüli hiperlinkekkel szemben a külön fájlos linkelésnél figyelmesebben kell eljárnod. A winchestereden szerteszét található belinkelt fájlok csak akkor lesznek elérhetőek a PRC-ben is, ha a Creator azokat is hozzácsomagolja. Ezért ezeket a fájlokat is fel kell venni a MP Creator publikációs listájába az Add File művelettel:

Mivel a Creator csak bizonyos fájltípusokat hajlandó használni (HTM, HTML, JPG, GIF stb.), ezért vagy már eleve elkészíted az ilyen formátumú változatokat és a Word linkeléseknél azokra hivatkozol, vagy a publikációs csomag összeállításakor hozod létre és másolod a publikációs mappába a belinkelt fájlokat. Fontos, hogy a PRC-be kerülő minden fájl olyan formában együtt legyen a publikációs mappában, ahogy a Creator használni tudja, és a linkelés rendszere ezen a csomagon belül egyértelmű és hibátlan legyen. (Ha elszúrnád, a Creator Build művelete úgyis figyelmeztetni fog, hogy hiányzik valamelyik link által mutatott célfájl.) A linkelés rendszerét ilyen többfájlos esetben mindig a publikációs mappában gyülekező HTML fájlok kódjában utólagos javításokkal tudod véglegesíteni. Egyrészt a Word által a href="..." címekbe mentett abszolút mappacímzést kell relatív címzésre átírni, másrészt javítani kell a belinkelt fájlok kiterjesztését, ha azokat a publikációs csomagba való felvétel követelménye miatt át kellett konvertálnod.

Egyszerűen ellenőrizheted, hogy a többfájlos rendszered jól működik-e: egy böngészőprogrammal megnyitva a főszöveget, minden fájl minden linkjének működnie kell, méghozzá úgy, hogy ha a link fölé tartod az egérkurzort, az ablak alján lévő állapotsorban mindig csakis a publikációs mappádba mutató útvonalakat látsz.

Egy mondattal elintézhető a netre mutató linkek kérdése: ha ilyet találsz a szövegben (mivel az OCR programok büszkén belinkelgetik, ha ráismernek egy internet-hivatkozásra!), akkor azokat mindig szedd ki, magad pedig ne rakjál bele. Mobil olvasóeszközre készül a PRC, és senkinek nem hiányzik, hogy egy bennmaradt élő weblinkkel esetleg a drága mobilnetes kapcsolatra másszon fel a kütyüje teljesen feleslegesen. A link megszüntetése a Word-ben a hiperlinkre jobbkattintással megnyíló lebegőmenüben történhet. Ugyanez a HTML kódban megoldható úgy, hogy rákeresel a "www" vagy "http" kombinációkra, és ellenőrzöd, hogy nincs-e előttük-mögöttük egy <a href=...> ... </a> bejegyzés.

4. Speciális linkelés: lábjegyzetek

Több automatizmus is van a Word szövegszerkesztőben, ezek közül a mobi PRC készítésekor csak a láb- és végjegyzetek használata jöhet szóba. Két lehetőséged van a szövegben megtalálható jegyzetelés aktívvá alakítására. Egyrészt használhatod a szövegszerkesztő által nyújtott automatizmust (szerencsés esetben már így elkészítve kapod a jegyzetet), másrészt egyenként kézzel magad összelinkelheted a jegyzet-hivatkozásokat a jegyzet-szövegekkel. Mivel azok az extrák, amiket a Word nyújt a saját jegyzetrendszeréhez (pl. buborékban megjelenő jegyzetszöveg) nem megy át a mobiba, így az utóbbi kézi megoldás is van olyan jó, mint a hivatalos Word jegyzet, sőt a HTML kód egyszerűsítése szempontjából talán jobb.

A kézzel összelinkelt jegyzetelést nem ragoznám, hiszen ugyanaz a tevékenység, mint amit linkek készítésénél már tárgyaltunk, csak most több és rendszerezett linkelésre van szükség. Gyűjtsd össze a jegyzetszövegeket egy helyre, a könyvjelzők az egybegyűjtött jegyzetszövegek elejére kerülnek, majd ez alapján hiperlinkek a főszövegben lévő jegyzethivatkozásokhoz. Elszántabbak megcsinálhatják a visszalinket is, ekkor az aktív hiperlink kerül a jegyzetszöveg elejére, a könyvjelző pedig a főszövegbe. Érdekesség, hogy ez utóbbi könyvjelzőket nem kell a jegyzethivatkozásra raknod, rakhatod az adott mondat elejére is, így az olvasó mikor visszaugrik a jegyzet elolvasása után, egy teljes mondatot lát a kijelzőn, nem pedig a jegyzethivatkozást követő csonka mondatvéget.

A Word jegyzetelés automatizmusa két fő jegyzetpozíciót kínál: lábjegyzet és végjegyzet. Aki egyszer is bekonvertált jegyzetes szöveget HTML-be, az tapasztalhatta, hogy mindkét jegyzetforma ugyanarra a kialakítású végjegyzetre alakul át. Főbb jellemzői ennek a HTML változatnak, hogy a jegyzethivatkozások mindig szögletes zárójelet kapnak (ami elég gusztustalan módon az aktív link része lesz), a jegyzetszövegek pedig a fájl végére kerülnek külön-külön egy <div>...</div> blokkba zárva. Ismerve ezt a végeredményt, javasolt már eleve a DOC felkészítésénél is végjegyzetet használni, és mivel itt az összes jegyzetszöveg egybeömlesztve lesz, a jegyzethivatkozásoknál is a legjobb a sorszámozást választani a csillagozás helyett, mert így egyértelmű, hogy mi tartozik mihez.

Tehát egy jegyzeteket tartalmazó szöveg felkészítésénél első lépésként javaslom, hogy a jegyzetszövegeket - a hozzájuk tartozó jegyzethivatkozással együtt besorszámozva - gyűjtsd össze egy helyre a fájl végére vagy egy külön fájlba. Fontos, hogy amikor a jegyzetszöveget az eredeti pozíciójából a gyűjtőhelyre rakod kivág/beilleszt-tel, akkor először a hozzá tartozó jegyzethivatkozáshoz írd be az aktuális sorszámot (plusz egy jelölőkaraktert, mindjárt kiderül miért), majd ugyanezt a sorszámot ne felejtsd el a gyűjtőhelyre beillesztett jegyzetszöveg legelejére is beírni. Ha körültekintően dolgozol, akkor a művelet során nem sérül a jegyzet és a hivatkozása közti összerendelés. Természetesen, ha a jegyzetszöveg a főszövegbe volt beleszúrva, akkor a kivágásával olyan üres rész keletkezik, aminek a rendberakását ne felejtsd el azonnal elvégezni.

Amikor készen vagy a kigyűjtéssel, akkor nyisd meg egy külön ablakban (vagy a Word dokumentumablak felosztásával) a jegyzetszövegek listáját, és a főszövegben az elejéről kezdve menj végig a sorszámozott jegyzethivatkozásokon. Most nyer értelmet a hivatkozásokhoz írt jelölőkarakter. Ha olyat választottál, ami alapjában nincs benne a szövegben, például # vagy $ jel, akkor ezeket keresve egyszerűen végiglépkedhetsz a jegyzethivatkozások pozícióin. Az első találatnál töröld ki az ott lévő jegyzethivatkozásokat (a saját sorszámozásodat is), majd a Beszúrás menü Lábjegyzet... pontjával nyisd meg a jegyzetelés párbeszédablakát:

Válaszd a végjegyzetet és az automatikus számozást, és mivel első alkalommal használod, érdemes az Egyebek... nyomógomb mögötti beállítóablakban megadni a pontos formátumot is a következők szerint:

OK hatására visszajutsz a jegyzetbeszúrás ablakára, az itteni OK pedig kirakja az egyes számú jegyzethivatkozást a kurzorpozícióba és azonnal a fájl végére ugrik, létrehoz egy üres jegyzetszöveg-mezőt, amiben ott villog a kurzor. Itt használod fel a külön helyre kigyűjtést, ugyanis csak válts át a listádra, jelöld ki az első jegyzetszöveget és kivág/beilleszt-tel rakd a frissen létrehozott üres jegyzetszöveg-mezőbe. Kész is az első jegyzet.

Menj a főszöveg elejére (billentyűzeten Ctrl+Home) és keress rá újra a jelölőkarakterre. Most a következő jegyzetpozíciót találja meg. A jegyzetbeszúrás műveletei pont ugyanazok, mint az előbb, csak az Egyebek... beállításaival nem kell foglalkozni, azt automatikusan továbbhasználja a rendszer. Ha a kigyűjtött listádat kivág/beilleszt-tel fogyasztod, és ha nem szúrod el a számozás követését, akkor minden megtalált jegyzetpozícióba az aktuálisan létező "legelső" jegyzetszöveget kell beraknod. Persze azért időről-időre ellenőrizd, hogy a megtalált jegyzethivatkozások és a jegyzetszöveg-listád sorszámai követik-e egymást.

Elkészítve a Word automatizmusai szerinti végjegyzetelést a DOC fájlod (legalábbis jegyzet szempontjából) fel van készítve a MP Creator konvertálására. A konvertálás a Word hivatalos jegyzeteléséből egy oda-vissza belinkelt HTML hiperlink-rendszert készít, egy kis "Microsoft kavarással". A DOC-ból konvertált és kipucolt köztes HTML fájlban ezt találod a főszövegben lévő jegyzethivatkozások hiperlinkjeinél:

Fejtsük meg ennek a jelentését! A tag-ben szereplő "style" attribútum adja meg a kattintható szövegelem pontos kinézetét egy mso-endnote "szabvány"-stílusra hivatkozva, esetünkben ebben szerepel a jegyzethivatkozás linkjének felsőindexbe emelése. Hát ez ment a levesbe, hiszen a HTML fájl elejéről a stílusokkal együtt mindent rég kidobtuk, így a jegyzethivatkozás linkje általános szedéssel jelenik meg egy magasságban a normál szöveggel. Mivel a stílus értelmét vesztette, én azt szoktam csinálni, hogy egyesével megkeresve eleve kitörlöm a style='mso-endnote-...' bejegyzéseket. Sajnos csak egyesével megy a dolog a Windows Jegyzettömb-bel, mivel a stílus megnevezés tartalmazza a jegyzet sorszámát, így csak "helyettesítőkarakteres cserével" lenne kereshető, amit a Jegyzettömb nem tud. Aki a stílustalanítás után újra a felsőindexben szeretné látni a jegyzethivatkozását, az a <sup> ... </sup> tag-ek használatával megoldhatja ezt.

Van a tag-ben még egy felesleges bejegyzés: title="", ez gyakorlatilag mindig üres, nyugodtan kitörölhető. A módosítás automatikusan végrehajtható, de mivel van más javasolt átalakítás, így térjünk át a szögletes zárójelekre. Ezek láthatóan részei a hiperlinknek, ami rondán néz ki:

Vagy kitöröljük, vagy a hiperlink <a...> </a> blokkján kívülre másoljuk. A fenti kép jobb oldalán ez utóbbira látsz egy megoldást. Tulajdonképpen a title eltüntetését, a szögletes zárójelek lekezelését és a jegyzethivatkozás felsőindexbe emelését a következő három teljeskörű cserével egyszerűen elvégezheted:

1. title="">[ => > azaz kivágjuk a title attribútumot és a nyitó zárójelet, azzal hogy az egészet egy tag-záróelemre cseréljük.

2. ]</a> => </a>]</sup> azaz, ahol szögletes zárójel előzi meg a link zárótagját, ott felcseréljük a sorrendet és kirakjuk a felsőindex záróelemét is. A csere módosítani fogja a végjegyzetszövegek linkjeit is, de azzal majd később foglalkozunk.

3. <a href="#_edn => <sup>[<a href="#_edn azaz a jegyzethivatkozások nyitótag-je elé kirakunk egy nyitó zárójelet és a felsőindex nyitó tag-jét. Hogy biztosan csak a jegyzethivatkozásokra vonatkozzon a teljeskörű átalakítás, a keresőmintába belekerült az erre utaló egyedi minta, esetünkben a style kitörlése után a tag elejére csúszott href attribútum eleje.

A végeredmény a jegyzethivatkozások linkje esetén:

Térjük át a jegyzetszövegekre, amelyek esetében is javaslok némi átalakítást a köztes HTML fájlban. Az összes jegyzetszöveg a HTML fájl végére másolódott, és megelőzi őket egy <hr...> vízszintes vonal. Kezdjük ezzel! Töröld ki az elválasztóvonal kódját, és írj a helyére egy megfelelő címsor stílussal formázott "Jegyzetek" címsort:

Javaslom, hogy az egyszerűség kedvéért egyesével töröld ki a jegyzetszövegeket közrefogó <div> </div> tag-eket, így a jegyzetszövegek jól átláthatóan egymás alá kerülnek:

Ha jól dolgoztál, akkor valami hasonlóval link-kóddal kezdődik minden jegyzetszöveg sor:

illetve ha a jegyzethivatkozások linkjeit már korábban átalakítottad:

Persze a <p> tag tartalmazhatja azokat az attribútumokat, amiket magad teljeskörű cserével, vagy a kipucolószkripttel automatikusan beleraktál. A link átalakításának első lépéseként itt is érdemes a style='...' kitörlésével kezdeni, a Jegyzettömb-bel ugyanúgy egyesével, mint a jegyzethivatkozások linkjénél. Erősen javaslom a szögletes zárójelek eltüntetését (ha még létezik, akkor a title attribútummal együtt). A jegyzetszövegek linkjénél ne a teljeskörű cserét használd, hanem rakd a kurzort az első linkhez, és kitöltve a keresés és csere mezőket, egyesével lépkedj végig a linkeken a fájl végéig:

A jegyzetszövegek linkjénél szerintem nem mutat jól a felső index, így én nem állítom be a <sup> </sup> tag-ekkel, viszont mivel sorszámról van szó, szoktam egy pontot rakni a szám és az </a> zárótag közé egyesével történő cserével. A jegyzetszövegek linkjei esetében a javasolt átalakítások után ilyen lesz a végleges minimális HTML kód:

5. Jegyzetek tagolása

Az előbb ismertetett módszerek egybemásolják az összes jegyzetszöveget, így amikor az olvasó valamelyik hivatkozásra kattintva a jegyzetekhez ugrik, akkor nemcsak a kérdéses jegyzetet, hanem a rákövetkezőeket (vagy lapozással a megelőzőeket) is elérheti. Van egy módszer, amellyel nagyrészt elkerülhető ez, és egy-egy jegyzetszöveg önmagában jelenik meg a PRC-ben.

Ehhez két jegyzetszöveg közé valamilyen oldaltörést kell raknod a köztes HTML utólagos szerkesztése során. Ezt vagy kézzel egyesével bemásolgatva végzed el, vagy a meglévő jegyzetszöveg-kód ismétlődő elemeit felhasználva lépésenkénti keresés/cserével teszed meg. Az egyik lehetőség a korábban is ismertetett <mbp: pagebreak/> speciális kód használata, akár a crossable="no" attribútummal:

A másik lehetőség, hogy megőrizve a korábban törlésre javasolt <div> blokkokat, a HTML kód fejlécébe megadsz a div elemnek egy stílust, ami laptörést tartalmaz:

Ez utóbbi esetben figyelj arra, hogy általában a teljes szöveg egy <div class=Section1> </div> blokkon belül van, és ezen kívül még lehet néhány további <div> blokk a szövegben. Hogy ezekre ne legyen érvényes a laptöréses stílus, egyszerűen töröld a tag-eket a HTML <body> részéből.

Ugyanezt a stílusos megoldást alkalmazhatod a jegyzetszövegek <p> tag-jeiben is, ekkor viszont ezeket a paragrafus tag-eket meg kell különböztetni a főszöveg közönséges bekezdéseitől, így egy választott névvel definiálnod kell a fejlécben egy oldaltöréses stílust, amire a jegyzetszövegeknél a class="..." attribútum beírásával tudsz hivatkozni:

A laptöréssel feldarabolt jegyzetszövegeknél értelmetlen a "Jegyzet" cím kiírása, illetve ha mégis meghagyod, akkor mindenképpen kerüljön bele az első jegyzetszöveg blokkjába, hogy ne legyen közvetlenül a címsor után azonnal laptörés.

"Elminster"

PRC gyártás házilag 11.rész - .prc9 - Linkek és jegyzetek

Kindle DX (DeluXe)

PRC készítés házilag 11.rész - .prc9 - Linkek és jegyzetek

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Blog statisztika

.PRC készítés

Blog Archivum